A Biblia hitelessége
(FOLYTATÁS)

1.4 FELTÉTELEZETT HAMISÍTÁSOK

A Bibliáról feltételezett hamisításokat különféle módon fogalmazták meg. Némelyek azt állítják, hogy Jézus tanítványai utólag idealizálták és felmagasztalták urukat. Ezzel szemben az evangéliumok Jézus munkálkodását kiemelkedő józansággal ábrázolják. Emberként írják le Jézust, a maga érzelmeivel és félelmeivel. Fogságba vétele előtt Jézus félelemmel telve könyörög erőért, hogy az eljövendő szenvedéseket el tudja viselni (Márk 14:33-36) - siralmas kép egy Messiásról, de természethű és valóságos. Nem egy dicsőséggel övezett erős ember, aki mindent ural, és minden helyzetből győztesen kerül ki.

Mások azt az elméletet állították fel, hogy az apostolok találtak ki mindent, hogy az új mozgalmon belül fontos pozíciót tölthessenek be, s dicsőséghez és hírnévhez juthassanak. De hogyan lehetne ezt azzal a ténnyel összeegyeztetni, hogy az apostolokat kezdettől fogva üldözték, s néhányan közülük az életükkel fizettek a Jézusban való hitért? Természetesen hazugságoknak és téves tanoknak is hihetnek emberek, félrevezethetik őket, s még készek is lehetnek meghalni ezért. Azonban alig kész valaki a saját hazugságáért meghalni. Bár elméletileg lehetséges egy olyan határtalanul gőgös ember esete, aki a saját hazugságait és a maga alkotta tanokat nem akarja feladni. Ilyen hozzáállással azonban az apostolok nem írtak volna olyan negatívan magukról, sem más evangéliumok szerzőinek nem engedték volna ezt meg. S éppen a 12 apostolról olvashatjuk ismételten az evangéliumok beszámolóiban, hogy Jézus makacsságuk és hitetlenségük miatt inti őket. A gyengeségeikkel, bűneikkel és értetlenkedésükkel egyetemben ábrázolják őket.

Más emberek becsapása és félrevezetése csak nagyon rossz motivációból fakadhat, amit nem lehet egy egész életen át titkolni. A hazugságot a kereszténység kezdettől fogva súlyosan elítéli. A keresztényeket arra hívta el Isten, hogy őszinte és nyílt életet éljenek, s mindig késznek kell lenniük önmaguk megvizsgálására s ez alól természetesen az apostolok sem kivételek.

Ismét mások azt állítják, hogy a tanítványok nem akarták belátni a tévedésüket, miszerint Jézus volt a Messiás és szabadító s mégis megvetettként halt meg a kereszten, és ezért találták ki, hogy feltámadt a halálból. Ez a feltételezés azonban minden alapot nélkülöz. Jézus halálból való feltámadása teljesen váratlanul és meglepetésként érte a tanítványokat. Amikor Jézus megjelent nekik, akkor sem hitték, hogy valós, hanem kísértetet véltek látni. Fel lehetne tenni, hogy nem egy tehetséges csaló találta-e ki az egészet. De az első század elején a zsidók egy politikai Messiást vártak, tehát teljes képtelenség volt egy megfeszített embert hirdetni Messiásként. A keresztrefeszítés sikertelen felkelők és elszökött rabszolgák büntetése volt. Egyik sem egyeztethető össze a Messiás képével. Jézus sosem akart politikai Megváltó lenni. Feltámadásával azt bizonyította, hogy ő szellemi értelemben vett Messiás. A korábbi elképzelés feladása még tanítványainak is nehezére esett.

Az a feltevés, miszerint a tanítványok találták ki a feltámadást, Pál esetében teljesen lehetetlennek bizonyul. A farizeus Pál elutasította a kereszténységet, mert zsidó szakadár csoportnak tartotta, s nagy buzgalommal üldözte az egyházat. Feltehetően a fantázia szüleményének tartotta a keresztények feltámadásról szóló beszámolóit. De éppen őt juttatja Isten más meggyőződésre azáltal, hogy a feltámadt Jézus megjelent neki, s megtérve kereszténnyé lett. A hamisítás néhány szószólója megpróbál olyan magyarázatot találni, miszerint Pál a rossz lelkiismerete miatt vált kereszténnyé. Csupán pszichológiai szempontból tekintve ez az állítás tarthatatlan. Pál apostol keresztényként kimondhatatlan nélkülözéseket vállalt magára, s egy Biblián kívüli forrás szerint mártírként halt meg. Tehetséges farizeusként magára vette volna egy keresztény szégyenét (nem szabad a mai helyzetből kiindulnunk, hanem a korabeli körülményekbe kell belegondolnunk), s ezt részesítette volna előnyben a zsidóságon belüli fényes karrierrel szemben? S mindezt a rossz lelkiismeret miatt? Azonkívül hangsúlyozza, hogy mindent jó lelkiismerettel tett (2 Timóteus levél 1:3, Apostolok cselekedetei 23:1). Amikor a keresztényeket üldözte, azt gondolta, hogy Istennek szolgál vele, de aztán fel tudta ismerni szellemi vakságát.

A zsidók kezdetben hevesen ellenálltak a keresztényeknek. Jézus életének és munkálkodásának történelmi háttere nélkül, zsidó környezetben nem maradhatott volna fenn a Jézus Krisztusba, mint Messiásba vetett hit. Az Újszövetség meghamisításának feltételezése ellentmond mind a történelmi leleteknek, mind a belső logikának. Nem találunk kielégítő motivációt a hamisításra. A hamisító nem követhetett önző célokat, különleges előnyöket remélve, hisz Jézus tanításának arra kellett köteleznie, hogy minden önzést, gazdagságot, dicsvágyat és gőgöt kategorikusan elutasítson. A hamisítónak tudatában kellett lennie annak, amit Pál mond:

Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. (2 Korinthus levél 4:5)

1.5 A SZENTHÁROMSÁG TANA NEM LEHET EGYSZERŰ KITALÁLÁS

FOLYTATÁS - 2. AZ ÚJSZÖVETSÉG HITELES, MERT JÉZUS HITELES